Gyógytorna, sportfizioterápia

2021.07.04

A gyógytornán belül a sportolók kezelése egy külön szakterület. Több dologban is eltér egy sportoló rehabilitációja egy átlagemberétől. Az egyik legfontosabb, hogy a sportolót minimum a sérülés előtti szintre/állapotra kell segítsük. A sportfizioterapeutát sok esetben azonosítják egy olyan gyógytornásszal, aki használja a flossingot, köpölyt, és szereti a nehezen kivitelezhető egyensúly- és törzserősítő gyakorlatokat. A sportoló teljes felépüléséhez ennél jóval többre van szükség.

Míg az átlagemberek nagy része megelégszik a fájdalom csökkenésével, egy sportoló esetében fontos több fizikai paraméteren dolgozni, hogy versenyzésre alkalmas szintre juttassuk őket. A fájdalom csökkenése után kezdődik a legfontosabb feladatunk, a funkcionális rehabilitáció. A gyógytorna kezdeti szakaszában, az akut szakaszban a kezelések nem sokban különböznek az általános gyógytornától. A fájdalom csökkentése ekkor elsődleges. Az ehhez használt technikák többnyire manuális kezelések, kézzel vagy eszközzel végzett kötőszövetoldás, kinesio taping, flossing, elektroterápia.

Sportolók esetében kiemelten fontos, hogy a lehetőségekhez mérten a gyógytorna ezen akut szakaszában is végezzünk funkcionális gyakorlatokat, hogy a sérült terület minél pontosabban regenerálódjon. Ezek a feladatok járhatnak olykor kis fájdalommal (elsődleges, azaz "A Delta" fájdalom), de az állapoton soha nem ronthatnak. A gyakorlatok célja a természetes regenerációs folyamatok elindítása, a folyamat menedzselése. Példaként bokasérülés esetén az akut szakaszban is végezhetők guggolások súllyal- fájdalomhatárig.

A kezelést végző gyógytornásznak a funkcionális mozgások pontos ismerete nélkülözhetetlen. Képesnek kell lennie a gyakorlatok pontos bemutatására, elemzésére és az esetleges hibák korrigálására, mozgások újratanulására. Ez már az a terület, ahová a legtöbb átlagember sajnos el sem jut. A funkcionális gyakorlatok a gyógytorna fontos részét kellene, hogy képezzék, hiszen ezek elsajátítása fontos a sérülésmegelőzés terén. Az ellenállással végzett összetett gyakorlatoknak számos pozitív hatása van. Erről már egy korábbi bejegyzésben is szó volt: https://www.gyogylaborfizio.hu/l/az-eroedzesrol/ 

Sportolókkal foglalkozó gyógytornásznak alapvető ismeretekkel kell rendelkeznie az edzés területén is. Nem mindegy, hogy adott gyakorlatot milyen ismétlésszámban, mekkora súllyal, és milyen gyakran végeztetünk a pácienssel, hiszen célunk a megfelelő ingerek kiváltása. Fontos egy pontos rehabilitációs terv követése, melyben egy piramist követve haladhatunk végig a rehabilitáció egyes szakaszain (PRT piramis- Prof. Wingerden).

Példaként nézzük egy sérült kézilabdásnak a PRT piramist követve mely szakaszokat kell érintenie, ha a célunk a teljes funkcionális rehabilitáció és a versenyforma elérése:

-PRT A koordinációs edzés
-PRT B extenzív erőállóképesség
-PRT C intenzív erőállóképesség
-PRT D1 hypertrófia 3-0-1
-PRT D2 erőedzés 1-0-1
-PRT E intenzív ismétlés/erőedzés

A sportoló állapotától függ, melyik tartományban mennyi időt kell eltöltenie a funkcionális adaptációt szem előtt tartva. Ezt követik a gyorsulások:

Gyorsasági erő-> robbanékonyság-> koncentrikus gyorsulás-> excentrikus fékezés-> pre-stretch-> plyometria-> gyorsulás-> maximális gyorsaság-> gyorsasági állóképesség.


A sportoló rehabilitációja teljesnek tekinthető, ha a fent említett fázisokon végig haladt. Ezt olvasva már nem is olyan egyszerű a sportfizioterápia világa. Jóval túlmutat a dynair párnákon és bosun végzett egyensúlyt célzó gyakorlatokon és a törzsizomzat fejlesztésén. A gyakorlat persze mást mutat: az élsportban sokszor az átlagemberekhez hasonlóan megelégednek a fájdalom csökkenésével, hiszen a versenynaptár sűrű, a játékosok száma erősen behatárolt, így a rehabilitációt is sürgetik, amennyire csak lehet. Ezért is gyakoriak az újra sérülések, krónikus fájdalmak, és sokszor hallani, hogy az ígéretes fiatal tehetség idő előtt váratlanul felhagy az élsporttal.

Fontos megemlíteni, hogy más szakaszokat érint a piramison belül a fent említett kézilabdázó és például egy súlylökő. Más képességekre van szükségük. A sportolókkal foglalkozó gyógytornásznak ezért nem árt, ha képes az adott sportágat a szükséges fizikális paraméterek során elemezni, hogy ezzel is pontosabban segíthesse a felépülést, együtt működve a rehabilitációs team többi tagjával.